Transzszexualitás miatti műtétek

FOGALOM MEGHATÁROZÁSA

Hazánkban sajnos néha még egyes orvosok sem tudják pontosan, mit jelent a transzszexualitás, az interszexualitás és a transzvesztitizmus.

Az interszexualitás olyan fejlődési rendellenességek nagy csoportja, amikor a korai magzati korban egyaránt meglévő, a női és férfi belső és külső nemi szervek kialakulásához szükséges sejtcsoportokból az egyik fajta nem fejlődik vissza, hanem mindkettő fejlődésnek indul – változatos arányokban és módokon. Így valamilyen, a két nem közötti állapot alakul ki a születés időpontjára, gyakorlatilag végtelen számú variációt mutatva a tiszta női és férfi külső és belső nemi szervek megjelenési formái közt – a húgyivarszervek és néha a végbél fejlődési rendellenességeivel együtt. A leggyakrabban (és szerencsés esetben) speciális képzettségű és gyakorlatú gyermeksebészek operálják az ilyen gyermekeket igen gondos kivizsgálás és mérlegelés után. A fő szempont az, hogy abba az irányba kell végezni a korrekciókat, amelyik irányban a leginkább megvalósítható a minél teljesebb későbbi szexuális működés lehetősége és az ehhez szükséges lelki, tudati érés – és ezért lehetőleg minél korábban. Nagyon-nagyon ritka, de előfordul az interszexualitás és a transzszexualitás együttes előfordulása is, ebben az esetben tragikus következményekkel járhat a korai gyermekkori műtét. Az interszexualitás későbbi korrekcióit végezhetik urológusok, nőgyógyászok és plasztikai sebészek is.

A transzszexualitás valójában szintén fejlődési rendellenesség, amikor a tudat, a lélek másneműnek érzi, vallja magát, mint amivé a test fejlődött, és miután már régóta bebizonyosodott, hogy a nemi tudatot, érzetet, nem lehetséges semmilyen pszichoterápiás módszerrel „átnevelni”, kényszerűen a külső nemi szerveket és a másodlagos nemi jelleget igyekszünk olyanná változtatni, ami elfogadható életminőséget ad a betegnek. Agyi vizsgálatok során találtak bizonyítékokat arra, hogy a transzszexuális betegek agytörzsi anatómiája a testi fejlődésükkel ellentétes nemhez hasonlóan alakult (merthogy a női és a férfi agy agytörzsi magvainak az elhelyezkedése különböző), és e sorok írójának az a véleménye, hogy csak idő kérdése, hogy megtalálják a kromoszómális eltérést is betegségük hátterében. Egy transzszexuálissal találkozva általában nem érzünk zavaró kettősséget, annak látjuk, úgy viselkedik, amilyen neműnek érzi magát – az anatómiai adottságai ellenére is.

A transzvesztitizmus pszichiátriai kórkép, melynek lényege az, hogy az ilyen beteg a női és férfi nem kettősségében érzi jól magát, mind öltözködésében, mind életvitelében, mind szexuális életében. Reggel férfias, este nőies, testének egyik része ilyen, a másik olyan, viselkedése, életvitele, szexualitása a két nem keveredése. Nemi átalakító műtétet végezni ilyen betegen nagy szakmai hiba, a beteg részéről pedig gyakran szintén megélhetési indítékból történik. A betegség kezelése (nehéz) pszichiátriai feladat.
 
A szexualitást meghatározó 5 nemi tényező:
1. a kromoszómális nem (XX a női, XY a férfi kromoszómák. Lehet pl. XO kromoszóma (Turner-szindróma – nyaki húrokkal, hüvelyhiánnyal) vagy XXY kromoszóma (Kleinefelter-szindróma – nőies megjelenésű férfi) és még sok más egyéb rendellenesség is),
2. a belső nemi szervek,
3. a külső nemi szervek,
4. a szociális nem (milyen neműnek próbálták nevelni a gyermeket),
5. a pszichés nem (milyen neműnek érzi magát).

Ha ez a fenti 5 tényező harmonikusan ugyanazt jelenti, az illető férfi vagy nő. Ha az első 4 tényezőhöz képest az 5. eltér, az illető transzszexuális, mely betegség diagnózisát ebben járatos, speciális gyakorlattal rendelkező pszichiáternek kell megállapítania és orvosi szakvéleményben rögzítenie, mely feltétele (volt 2020. május 19-ig) a névváltoztatásnak, valamint minden további műtéti és hormonális kezelésnek. A pszichiáter feladata az is, hogy kizárjon más pszichiátriai betegséget vagy olyan pszichés alkatot, mely a korrekciós műtétekhez szükséges együttműködést veszélyeztetné, és ilyen módon a műtéteket ellenjavallná. A pszichiáternek a későbbiekben is lehet szerepe, gyakran szükséges a segítsége a műtétek lelkileg is megterhelő időszakában vagy a későbbi párkapcsolati problémák esetén.

A transzszexualitás tehát veleszületett rendellenesség, nem nevelés vagy külső behatás hozza létre, a különböző (benelux, skandináv, amerikai) statisztikák szerint minden 25 000-40 000 szülésre tehető egy transzszexuális beteg születése. Leggyakrabban már kisgyermekkorban, de legkésőbb többnyire pubertáskorban már egyértelműek a jelek, amiket gyakran homoszexualitásnak félreértelmeznek. A nem megoperált transzszexuális betegek öngyilkossági aránya sajnos nagyságrendekkel nagyobb, mint az átlag lakosságé. A jó eredménnyel megoperált transzszexuálisok öngyilkossági aránya lecsökken az átlag lakosság értékére. A plasztikai sebész felelőssége az, hogy a nem sikeresen, nem jó módszerrel, nem jó javallattal elvégzett beavatkozások után az arány nagyon magas.


A TRANSZSZEXUALITÁS KEZELÉSÉNEK MAGYARORSZÁGI HELYZETE

Bár a transzszexualitás BNO-kóddal rendelkező betegség, az Alkotmánynak ellentmondva mégsem támogatottak Magyarországon az egészségbiztosító által teljes körűen a műtéti korrekciók. Csak 10%-ban támogatottak az állami egészségügyben (a magánpraxisban még ennyire sem), ezért gyakori, hogy közokirat-hamisítással egybekötött, az OEP utódjaként NEAK-csalással történnek korrekciós műtétek gyakran a betegek számára megalázó körülmények közt az állami egészségügyben, nem mindig megfelelő szakmai és sohasem elfogadható etikai feltételekkel. Szerencse, hogy évekkel ezelőtt megszűnt a névváltoztatás feltételéül addig kötelezően előírt műtéti beavatkozás kényszere.

A finanszírozásban az elmúlt évtized tapasztalataiból következően sajnos semmilyen javulás nem várható a következő évtizedekben, ismerve a magyar egészségügy (és irányítóinak) szánalmas helyzetét. E sorok íróját több mint két évtizede hívták meg az akkori – ma már nem létező – Egészségügyi Minisztériumba, hogy egy munkacsoportban javaslatokat tegyen a kérdés európai szinten megoldott rendezéséhez – és azóta semmi sem történt, az egészségpolitikusok és a finanszírozók azóta sem tettek semmit sem, a lemaradásunk fokozatosan nő, most már több mint 40 éves Nyugat-Európához képest. Az írásban általam letett javaslatok szemétládája sem lehet ma már meg.

Gyakorlatilag egy pszichiáter (Dr. Simon Lajos Tanár Úr – SOTE Neurológiai és Pszichoterápiás Klinika) van, aki a legnagyobb tapasztalattal bír a transzszexuális betegek véleményezésében és kezelésükben. Előfordult, hogy más, ebben a kérdésben kevésbé tájékozott pszichiáter véleménye után került műtétre olyan páciens máshol, akit nem lett volna szabad megoperálni.

Magyarországon nincs kötelező vagy ajánlott protokoll, szakmai módszertani levél a transzszexuális betegek műtéti és hormonkezelés előtti kivizsgálására, a betegek gyakran maguk szervezik, menedzselik a folyamatot, az egyes beavatkozásokra, hormonkezelésekre vállalkozó különböző orvosok nem mindegyike ismeri a nemzetközi protokollokat, gyakran a józan (paraszti) ész által is logikusan elvárható lépések maradnak ki, súlyos kockázatokat okozva a betegnek. Napjainkban, 2021-ben is működik olyan nőgyógyász, aki bentlévő petefészkek mellett ad férfihormont nő-férfi transzszexuális betegeknek – az életüket veszélyeztetve.
 
Sajnálatos és szégyenletes, hogy miután évek óta leállt a transzszexualitás miatt kérvényezett névváltoztatások elbírálása, 2020. május 19-én a Magyar Országgyűlés a korábbi vasárnapi  boltbezárásról elhíresült, a skandináv háziasított rénszarvasokra helikopterrel vadászó, lövöldöző miniszterelnök-helyettes javaslatára olyan törvényt fogadott el, mely szerint a születési – a külső nemi jelleg és a kromoszómák által meghatározott – nem nem változtatható meg az anyakönyvben. Ez a világon egyedülállóan primitív szabályozás igen súlyosan sérti a transzszexualitással és az interszexualitással született fejlődési rendellenességűek emberi jogait, megakadályozza a gyógyításukat – és sajnos nagyon szomorú következményei lehetnek (lsd. öngyilkossági arányok!) –, azaz nagyobb bűn, mint az ártatlan szarvasok lövöldözése. Benelux, amerikai és skandináv statisztikákból ismert, hogy a nem megoperált transzszexuálisok öngyilkossági aránya az átlag lakosságénak a többszöröse, a jól megoperáltaké pedig ugyanolyan.

A leggyakoribb hibák:

Hormonkezelés megkezdése alapos kivizsgálás nélkül.
Férfi-nő (M to F) transzszexualitás esetén a prosztata nagyságának ultrahangos meghatározása, a mellek mirigyállományának, a májnak az ultrahangos vizsgálata nélkül megkezdett nőihormon-kezelés hiba, mely fokozza a prosztata, a máj- és a mellrák előfordulásának valószínűségét, és nehezíti ezen súlyos, életet veszélyeztető betegségek korai észlelésének a lehetőségét. A herék eltávolítása előtt megkezdett nőihormon-kezelés heredaganatot is okozhat. A hereeltávolítás után a herezacskók sorvadnak, ugyanakkor ezekből alakítjuk ki a kis- és nagyajkakat, tehát az ideális időpontja a hereeltávolításnak a hüvelyképzéssel egyidőben van, vagyis nem célszerű e nagyműtét előtt megkezdeni a hormonkezelést.
Nő-férfi (F to M) transzszexualitás esetén férfihormon-kezelés megkezdése a petefészkek és a mellek mirigyállományainak eltávolítása előtt, mely petefészek- és mellrákhoz vezethet.
Műtéti beavatkozások kellő kivizsgálás nélkül.
Nem meggyógyított idült gyulladásos betegségek (leggyakrabban húgyivarszervi) komoly kockázatot jelenthetnek az egyébként komplikált, összetett nemi átalakító műtéti sorozatok során.
Nem összehangolt egymás utáni műtétek.
Nő-férfi (F to M) transzszexualitás műtéti sorozatában a hasfalon keresztül végzett méh- és petefészek-eltávolítást végezhetik olyan metszésvezetéssel, mely a későbbi hímvesszőképzés hagyományos (hasi érnyeles lebenyből történő) módszerét később lehetetlenné teheti. Ez fenyegeti azt a beteget, aki maga szervezi meg az egyes lépéseket, olyan szakembereknél, akiknek az egész folyamatra nincs rálátásuk és tapasztalatuk.


HORMONKEZELÉS ÉS A MŰTÉTEK IDŐZÍTÉSE

Általában kívánatos volna, hogy a műtéti beavatkozások mindig megelőzzék a hormonális kezeléseket kockázatcsökkentés (pl. trombózis, embólia) okán. Az élet realitása azonban az, hogy ez csak ritkán lehetséges, többnyire a beteg egyéni óhaja miatt. Ezekben az esetekben is fontos azonban, hogy a rosszindulatú daganatok valószínűségének a csökkentése szükséges, azaz amit feltétlenül szükséges eltávolítani (lsd. fent), az történjen meg előtte!


A BEAVATKOZÁSOK ELŐTTI KIVIZSGÁLÁSOK SZERVEZÉSE

Tudjuk és ismerjük, hogy a transzszexuális beteg élete során mennyi értetlen hozzáállást, megkülönböztető, néha bántó egészségügyi kezelést szenved végig, ezért olyan orvos kollégákhoz (többnyire a magánpraxisban) irányítjuk a kivizsgálások elvégzésére, ahol a legnagyobb diszkréciót, de ugyanakkor a legmagasabb szakmai színvonalat tapasztalhatják nehéz helyzetükben.


A BEAVATKOZÁSOK FELTÉTELE

Mivel a nemi átalakító műtéti sorozatok összetett, nagy és az átlagnál valamivel nagyobb kockázatú műtétekből állnak, a kockázatok maximális csökkentése érdekében igen fontos, hogy a transzszexuális beteg mindig és minden körülmény esetén legyen teljesen őszinte a plasztikai sebészéhez, kezelő orvosához. Ha ebben csalatkoznánk, az a beavatkozások elmaradását jelenti. Cserébe a beteg ugyanolyan őszinteséget és a maximális megértést, valamint a lehető legmagasabb szintű szakmaiságot várhat el. Tapasztalatunk, hogy a transzszexuális betegek olyan erős motivációval rendelkeznek, hogy ez átsegíti őket a legnehezebb megterhelések időszakán, és jobban betartanak minden betartandót, mint általában a más plasztikai sebészeti páciensek


MŰTÉTI ÉS EGYÉB BEAVATKOZÁSOK
 
Férfi-nő (M to F) transzszexualitás:
 
Mellnagyobbítás rejtett helyzetű, hónalji behatolásból, endoszkópos módszerrel, részben izom alá helyezett implantátumokkal.

A herezacskó és a hímvessző tövének szőrtelenítése speciális lézeres technikával, több lépésben, melyhez szakembert ajánlunk.

Hüvelyképzés műtéte, a herék, mellékherék, ondózsinórok (minél magasabban) eltávolítása, a hímvessző bőrének és bőnyéjének az érnyeles megtartása a bőr és bőnye kifordításával – amiből a hüvely készül, a makk egyik részének ér- és idegnyeles megtartásával, abból érző csiklóképzéssel, a másik részének a húgycső körüli ér- és idegfonat megtartásával történő, a képzett hüvely végét képező, érző „ál-méhszáj” kialakítása, a barlangos testek végső részeinek eltávolítása, a felső részekből a hüvely köré kialakított, második, megduzzadni képes szorítógyűrű létrehozása, a kifordított hímvesszőből képzett hüvely falába beültetett húgycső és szivacsos test – mint nedvesedni és megduzzadni képes csík kialakításával, a rövidített húgycső külső nyílásának pontos kialakításával, a medencefenék izomzatán keresztül befordított és a kismedencében, a húgyhólyag és a végbél közt, a hashártya alatt rögzített hüvely kialakítása.

Műtétünk lényege, hogy a hímveszőből minél több érző és működő elemet tartunk meg, hogy minél teljesebb működésű hüvelyt hozzunk létre. A műtét a (sajnos már elhunyt, kiváló szerb szakember) Prof. Dr. Sava Perovic és (a sajnos szintén elhunyt, amerikai) Dr. Eugene Schrang műtéteinek Balajthy Tibor Dr. által létrehozott kombinációja. Érző elemei: a makk egy részéből képzett érző csikló, szexuális ingerre megnagyobbodó szorítógyűrű a barlangos testek felső szakaszaiból, szorító medencefenéki izomgyűrű, a régi műtéti technikák során kidobott, rövidített húgycsőszakaszból képzett nedvesedő, érző és duzzadó hosszanti csík (a G-pont helyett) a hüvelyfalban, érző hüvelyfenék a makk másik részéből (a normál női méhszáj nem érez). A műtét során nem lehet a kis- és nagyajkak formáját kialakítani, mert az a képzett hüvely keringését tenné tönkre. A műtét után 3-5 hónappal később orgazmus elérhetőségének valószínűsége 90%.

Kis- és nagyajkak végleges kialakítása, mely legkorábban fél évvel a hüvelykialakítás után lehetséges és rövid műtét.

A prosztata (dülmirigy) eltávolítása nem szükséges, eltávolításának komoly szövődményei és a szexuális életben való előnytelen következményei lehetnek, húgycsövön keresztül végzendő részleges roncsolása lehetséges, de nem szükséges, azonban rendszeres kontrollvizsgálat élethossziglan szükséges.

Kiegészítő nőiesítő (feminizációs) beavatkozások:
 
  Arc- és egyéb szőrtelenítés
  Zsírbetöltés arcon, ajkakba
  Ajaknagyobbítás
  Orrplasztika
  Állkisebbítés
  Szemhéjplasztika, szemzugemelés
  Hangszál-korrekció
  Pajzsporc- (ádámcsutka-) kisebbítés
 

Fenéknagyobbítás implantátumokkal

Nőiesítő endoszkópos homlokkorrekció csontpótló anyaggal

 

 

 

Nő-férfi (F to M) transzszexualitás

A mellek mirigyállományainak egyben történő eltávolítása rejtett helyzetű hónalji és bimbóudvari hegekkel, endoszkópos módszerrel, kiegészítő vibrációs zsírszívással, hasonlóan ahhoz, ahogy férfiak megnagyobbodott melleinek korrekcióját végezzük.
Lógó mellek esetén szükség lehet fél-egy évvel később (nem előbb!) bimbóudvarátmérő-csökkentésre, kiugró bimbók esetén bimbókisebbítésre, melyeket nem szabad a mellműtéttel egy időben végezni, mert így a bimbó-bimbóudvar elhal.
A nő-férfi transzszexualitás beavatkozásaiból csak ezt és a hereimplantátum-beültetést, valamint a kiegészítő műtéteket végezzük.

Méh és petevezetékek, petefészkek eltávolítása ritkább esetben hüvelyi úton, gyakrabban hasfalon keresztül, endoszkópos módszerrel, melyhez ebben járatos nőgyógyász szakembert ajánlunk.

Hüvelyeltávolítás
 
Hímvesszőképzés
a./ hagyományos módszere: hasfali érnyeles lebenybe ültetett félig merev szilikonimplantátumokkal, összesen (húgycsőképzés nélkül) 3 vagy 4 műtéti lépésben,
b./ az alkaron képzett hímvessző összesen (húgycsőképzés nélkül) 3 vagy 4 műtéti lépésben (előzetes bőrtágítók beültetésével vagy anélkül) mikroszkópos ér- és idegnyeles átültetésével.
A műtétek után a képzett hímvesszővel elérhető orgazmus nem lehetséges, legfeljebb a megtartott és besüllyesztett csikló ingerlésével.
 
Húgycsőképzés
a./ hagyományosan bőrcsőből

b./ a húgyhólyagból endoszkóposan vett hólyagnyálkahártyából, legalább 3 műtéti sorozattal, több hétig hasfali és húgycsőkatéter-viselettel.

Tudomásom szerint Magyarországon hímvesszőképzést nem végeznek.


Kiegészítő férfiasító (masculinizációs) beavatkozások:
 
  Orrplasztika
  Állnagyobbítás
  Szemöldök-, homlokplasztika
  Zsírleszívás
  Férfimellizom-nagyobbítás implantátumokal, hónalji behatolásból