Endoszkópos hónalji mellnagyobbítás

  
Hónalji behatolásból viszonylag kevesen végeznek a világon mellnagyobbítást, még kevesebben úgy, hogy a műtétnél az implantátum számára készített üreg képzése során az egész folyamatot végig az operáló plasztikai sebész az endoszkóp segítségével a szemkontrollja alatt tartja.
Azok közül, akik úgynevezett hónalji behatolásból végzik a műtétet, nagyon sokan (sajnos a többség) az üreg képzését vakon végzi, mely során a pontos vérzéscsillapítás, a milliméter pontosságú szöveti preparálás, részben izom alá történő implantátum-elhelyezés esetén az izom egy részének pontos felszabadítása, a bimbóudvar érzéséért felelős vékony idegek megkímélése, az implantátum üregének pontos kialakítása, egyéni anatómiai adottságokhoz való módosítás nem lehetséges. Akkor sem, ha az endoszkópot csak a folyamat végén, csak a végső ellenőrzés vagy inkább „alibi” céljából vezetik be, azért, hogy elmondhassák, „endoscopos” műtét történt. Az ilyen, csak kívülről nézett, tulajdonképpen a belső, pontos viszonyokat nem érzékelő, „vakon" végzett műtét után magas a szövődmények száma, ezek eredményeképpen pedig magas a tokzsugorodás aránya, ezért terjedt el teljesen helytelenül és általánosítva az, hogy minden hónalji behatolás „veszélyes”. Nem a hónalji behatolás veszélyes, hanem bármilyen behatolásból végzett olyan műtét, ha az, „vakon” történik. Plasztikai sebészetünkön hónalji behatolásból végzett műtéteink végig endoszkópos kontroll mellett történnek.

 

Endoszkópos képek műtét alatti anatómiai variációkról, a bimbó érzékenységét biztosító idegek lefutásának változataival

Miért végzi kevés plasztikai sebész végig endoszkópos kontroll mellett hónalji behatolásból a a mellnagyobbítást? Mert hosszú évek gyakorlata kell az elsajátításához, a viszonylag nagy beruházás és műtéti költség igénye csak lassan, sok ilyen műtét után térül meg. Mert fajlagos költsége, így az ára is a speciális technikai berendezések, eszközök, fogyóanyagok miatt magasabb, mert nemcsak a plasztikai sebésztől, hanem a közreműködő többi munkatárstól (műtősnő, műtős, altatóorvos és asszisztense) is speciális gyakorlatot, felkészültséget és tudást igényel, mely alapvetően különbözik a hasi vagy ízületi endoszkópos műtétek gyakorlatától. 


  

Az endoszkópos mellnagyobbítás műtéte jóval több és összetettebb előkészületet és műtéttechnikai feltételt kíván, mint a hagyományos mellnagyobbításé. A bal oldali képen Balajthy doktor operál. Jobb oldalon további endoszkópos műtéti képek a bimbó érzékenységét biztosító idegek lefutásának változatairól.




Balajthy doktor (kék-piros sapkában) és munkatársai endoszkópos mellnagyobbítást végeznek hónalji behatolásból

 
 

Hónalji behatolásból könnyebb mirigyállomány alá behelyezni az implantátumot, mint izom alá, ezért azok közt, akik a műtétet „vakon” végzik, vannak, akik minden esetben mirigyállomány alá helyezik be ilyenkor az implantátumot, elkerülendő a nehezebb és igényesebb preparálást igénylő izomfelszabadítást, de ez nem minden páciens esetén előnyös. Plasztikai sebészetünk hónalji endoszkópos mellnagyobbításai előtt mindig a páciens egyéni anatómiai adottságainak, illetve a felső végtag fizikai tevékenységének megfelelően történik annak eldöntése, hogy hova kerüljön az implantátum, és nem a legkönnyebb, leggyorsabb módszer az automatikus nálunk. Abban az esetben, ha nem célszerű izom alá elhelyezni a mellimplantátumot, 20. éve már, hogy nem egyszerűen csak a mirigyállomány alatt készítünk számára üreget, hanem az izombőnye alatt, az izom felett. Így, legalábbis az üreg felső részén még egy – habár vékony – réteg helyezkedik el az implantátum és a mirigyállomány között, mely jobban tartja azt, és fedi a mellimplantátum felső peremét. Ez a technika további speciális gyakorlatot és speciális eszközöket igényel. 

Vázlat endoszkópos - részben izom alatti - mellnagyobbításról

Hónalji behatolásból végzett mellnagyobbítás során, az üreg kiképzése után viszonylag hosszú alagúton kell az implantátumot bevezetni és elhelyezni a megfelelő helyen. Ez nem könnyű, és biztonságosan csak a legjobb minőségű implantátumokkal lehetséges. Vannak, akik ezért a könnyebb megoldást választva csak sima falú mellimplantátumokat használnak vagy síkosító olajat alkalmaznak, mely a szövetek károsodását is eredményezheti. Az USA-ban az így végzett mellnagyobbítások 95%-ban sóoldattal töltött, a behelyezés után feltöltött implantátumot használnak (elsősorban jogi és nem orvosi megfontolásból – azok összes ismert, gyakori hátrányával, mint a keményebb tapintat, folyadékvesztés, redőképződés), melyet viszonylag könnyebb behelyezni. Plasztikai sebészetünkön nem a legkönnyebb megoldást választjuk: mindig érdesített és kohezív (nem folyékony) szilikongéllel töltött mellimplantátumokat helyezünk be síkosító olaj vagy az implantátumot károsító betöltő szerkezet használata nélkül. Tehetjük ezt azért, mert a megfelelő izomellazítást biztosító profi aneszteziológusi (érzéstelenítési, altatási) hátterünk adott, a műtősnő-asszisztens és az operáló orvos együttműködése kellő gyakorlatú és összeszokott, valamint nagyon jó minőségű (ha nem a legjobb), igen sok mindent kibíró MENTOR implantátumokat használunk.

Vannak helyek Európában, ahol hónalji behatolásból végzett endoszkópos mellnagyobbítás során maximum 250 cc (ml) nagyságú implantátumokat használnak, ami egy átlagos alkatú páciensnél is kisebb átmérőt (és térfogatot) jelent, mint az esztétikailag ideális, visszafogott igények esetén is. A mi gyakorlatunkban nincs technikai határa a felhasznált mellimplantátum nagyságának hónalji bevezetés esetén sem, igen nagy méretű, magas, széles mellkasú páciensnél használtunk már 500 cc nagyságút is. A javasolt implantátumnagyság nem a behatolási technika, hanem a páciens mellkasi anatómiai adottságai (mellkasszélesség, izom-, mirigyállomány-vastagság és -forma), valamint az egyéni esztétikai elvárások (az óhajtott belső, külső teltség, felső rész teltsége) alapos tükör előtti és sok-sok „előtte-utána” kép megtekintése, konzultációja után alakul ki plasztikai sebészetünkön.

Hónalji behatolásból mellnagyobbítást óhajtó pácienseinktől gyakran halljuk, hogy máshol azzal próbálták őket lebeszélni erről a módszerről, hogy állítólag a hónalji behatolás „veszélyes”, „sebe nehezen gyógyul” és „hege előnytelen”. Nos, ilyet csak az a plasztikai sebész mond, akinek nincs vagy nincs elég személyes gyakorlata a hónalji behatolásban, aki ilyen műtétet nem is látott soha. A hónalji ér-, ideg-, nyirokcsomó- és nyirokér-képletek anatómiai ismeretében és preparálási gyakorlatával azok sérülése éppúgy elkerülhető, mint mell alatti behatolásból pl. az attól csak 1,5 cm-re mélyebben, a bordák alatt lévő szívburoké.

A hónalji seb speciális varrattechnikát, elő- és utókezelést igényel. A műtét után általában a 3-4. napon pácienseinknek hónaljsebeit fertőtlenítő samponnal kell mosniuk (miközben egy mell alatti behatolásnál ez tiltott), így sebgyógyulási problémát csak akkor látunk, ha ezt valaki nem végzi rendesen. Egyébként ritka sebgyógyulási probléma esetén – ha a műtét mell alatti behatolásból történik – a pár szöveti réteggel közvetlenül alatta fekvő implantátum nagyobb veszélyben van, mint hónalji behatolás esetén, amikor az implantátum a behatolástól jóval távolabb van.

Ha a hónaljban elég magasan és egy redőnek megfelelően haránt, enyhén ívelt vonalban végzik a behatolást, az emberi testen elérhető egyik legelőnyösebb heg várható, mert a bőr és az irharéteg vastagsága a legvékonyabb a mellkas más területeihez képest – természetesen speciális minőségű, tovafutó, felszívódó, többrétegű varratokkal. Ahogy a jó behatolásból végzett szemhéjplasztika esetében is igen ritka a kóros hegképződés, úgy jól végzett hónalji behatolás esetén sem láttunk keloidot. A Távol-Keleten épp azért végzik gyakran a hónalji behatolást mellnagyobbítás céljából, mert náluk sokkal gyakoribb a kóros hegképződés – a keloid. Igaz, a műtét után a hónalj húzódása az első napokban-héten kellemetlen, de legalább a melltartó nem nyomja a friss sebet, később a heget.
 

 

 

 

 

Keloidos hegképződésű páciensen (bal oldali kép) korábban máshol végzett mellkasi anyajegyek eltávolítása utáni keloidok és a bal mell külső részén lévő jóindulatú daganat
A daganat hónalji behatolásból endoszkóppal történt eltávolítása utáni friss heg a középső képen, és a heg fél évvel később közelről (jobb oldali kép)
Rossz hegképződésű páciensen is a hónalji heg mindig jobb.
 

Gyakran elhangzó érv a hónalji behatolással szemben, hogy ha mellimplantátumot kell valamilyen okból cserélni, vagy tokzsugorodást kell korrigálni, azt nem lehet ugyanabból a hónalji behatolásból elvégezni. Nos, ez nem igaz! Csak nehéz műtét (ez a műtétet végzőt, de nem a pácienst megterhelő), és még az előzőeknél is több gyakorlat és technika kell hozzá. Plasztikai sebészetünkön 1995 óta azokban az esetekben, amikor valamilyen ok (tokzsugorodás, sérülés vagy rendellenes helyzetű mellimplantátum korrekciója) miatt implantátumcsere másodlagos műtét volt szükséges hónalji endoszkópos mellnagyobbítás után, egyetlenegy esetben sem kellett máshol behatolni, az összes ilyen beavatkozás sikeresen elvégezhető volt az előző hónalji behatolásból, további hegek nélkül.

 

  

 

Képek másodlagos endoszkópos korrekciókról. A műtétek során a mellimplantátumokat nem kellett újakra kicserélni. Bár ez a fajta műtét a pácienst nem terheli meg, technikailag igen nehéz műtét. Az első esetben (bal felső kép) a korrekció előtti állapot kialakulásában az első műtét utáni 3. héten történt autóbaleset, a második esetben (bal alsó kép) az első műtét utáni hónapokban megkezdett intenzív versenysport (kosárlabdázás) volt a kiváltó ok. A korrekciós műtétek (jobb felső és alsó képek) után évekkel is megmaradt az eredmény, igazolva azt, hogy nem a páciensben magában, az implantátumokban vagy a technikában volt a kóros állapot oka.

 

Hónalji endoszkópos képek a műtét idejére eltávolított implantátum körüli tokzsugorodás korrekciójáról

Európában tudomásunk szerint a hónalj legmagasabb, rejtett helyén (és nem a mellkas oldalán) végzett behatolásból, a műtét során végig az endoszkópos kontroll biztonságát használva, texturált (érdesített felszínű), kohezív géllel töltött implantátummal egyaránt végezve izom alatti, az izom felszabadításával történő és izombőnye alatti mellimplantátum-elhelyezést, a New Contour és a Balajthy Plasztikai Sebészeten kívül máshol nem végeztek mellnagyobbítást.

Észak-Amerikában viszonylag sok plasztikai sebészeten végeznek endoszkópos hónalji behatolásból mellnagyobbítást, de csak egyetlen helyről van tudomásunk, ahol végeztek géllel és nem csak sóoldattal töltött mellimplantátumokkal ilyen technikájú műtétet.

A Távol-Keleten nagyon sok plasztikai sebész végez hónalji behatolásból mellnagyobbítást, de sokan endoszkóp nélkül, „vakon” és csak ritkán izom alatti mellimplantátum elhelyezéssel.

A mi plasztikai sebészetünk által végzett módszerrel, hónalji behatolásból, érdesített felszínű mellimplantátumokkal, akár izom alá, akár mirigyállomány alá (esetünkben izombőnye alá) helyezett implantátummal, végig endoszkópos kontrollal csak egyetlen másik plasztikai sebész dolgozik régóta – jelenlegi tudomásunk szerint – észak-Japánban, Hokkaido szigetén Kunihiko Nohira doktor személyében, akivel a személyes találkozás és szakmai kapcsolat is megszületett 2007-ben, számos kölcsönös előnnyel és tapasztalatcserével.

Bár 1995 óta végzünk hónalji behatolásból endoszkópos mellnagyobbítást, nem beszéljük rá pácienseinket erre a módszerre. Nagyon sokan azért jönnek hozzánk, mert ezt a módszert választották, miután személyesen látták egy vagy több páciensünk eredményét, vagy az után, hogy elolvastak mindent, ami e témában elérhető. Akik nem határoztak még e módszer mellett, azoknak az egyéni alkati adottságaikat is figyelembe véve ismertetjük mindegyik módszer (mell alatti, bimbóudvari és hónalji endoszkópos behatolás) összes előnyét és hátrányát, mert nálunk mindegyik behatolással kellő gyakorlatunk és felszerelésünk adott, és ezután a páciens dönt. Legtöbb esetben a hónalji behatolás mellett.

A módszer kidolgozóját, Dr. Balajthy Tibort korábbi magyarországi, európai, távol-keleti előadásai után az a megtiszteltetés érte 2007-ben, hogy az amerikai MENTOR implantátumgyártó cég felkérésére készítse el a hónalji endoszkópos mellnagyobbítás általa végzett technikáinak szakmai továbbképző, oktató, DVD-n megjelenő filmjét.

Tévhit, hogy a hónalji heg előnytelen, hogy ez a behatolás veszélyes, hogy későbbi korrekció vagy mellimplantátum-csere ebből nem végezhető, hogy csak kis mellimplantátumok helyezhetők be hónaljból – ezeknek pont az ellenkezője igaz!

2020 elejéig 460 páciensen összesen 530 endoszkópos mellműtétet végzett Dr. Balajthy Tibor. Ez az 530 műtét nemcsak mellnagyobbítást jelent, hanem magában foglalja az implantátumcseréket, valamint Poland-szindróma miatt végzett hátizom-elforgatásokat is. Mindössze 4 esetben kellett akut (sürgős) szövődmény miatt újra operálni – ez két esetben vérzés miatt, 2 esetben gyulladás miatt volt szükséges. A gyulladást mutató  mindkét  beteg vénás droghasználó volt, amit eltitkolt, a két utóvérzéses egyike nem tartotta be a műtét utáni pár órás nyugalmat, a másik a műtét előtt tiltott roborálószereket fogyasztott.

  Képgaléria